önmagad lenni!
Ebben a rendkívül kiélezett, kontrollált helyzetben, amely most körülvesz bennünket, erőre kapnak, megmutatkoznak a vágyaink. Vannak köztük valódiak, ám olyanok is, amelyek csupán elfojtott érzelmekből fakadnak. Meg tudod-e őket különböztetni? Akarod-e őket kontrollálni, vagy inkább megadod magad nekik? És tudod-e, hogy mi jön azután?
Írtam már korábban is arról, milyen erős, láthatatlan kapcsolódás van a szülők és gyermekeik között. Felmenőink nemcsak a genetikájukat osztják meg velünk, hanem az érzéseiket, a teljes élethelyzetüket is. Ráadásként megkapjuk mellé az egész családot, mint meglévő rendszert, minden előnyével és hátrányával egyetemben, ami kikerülhetetlen hatással van az életünkre. Minden egyes nap.
Ismered az érzést, amikor valami annyira jó, hogy az már fáj? Annyira vicces, hogy az már-már tragikus? Annyira rossz, hogy az már jó?…
“Hogyan szabaduljak meg a fájdalomtól?” A teljes bejegyzés megtekintése
Aznap reggel, amikor elindultunk felfelé a hegyre, még nagyon jó kedvem volt. Úgy éreztem, minden tökéletes lesz. Nem eshet ma semmi bajom. “Feladni szörnyű érzés” A teljes bejegyzés megtekintése
Jó párkapcsolatban élsz? Ahhoz, hogy erre a kérdésre a legőszintébben tudj válaszolni, gondold át, hogy milyen kettőtök között a szex! Mert bármit is mutattok napközben a külvilágnak, este a takaró alatt már csak ti ketten vagytok. És ott semmit sem lehet elleplezni. “A hálószobában is minden rendben?” A teljes bejegyzés megtekintése
Nem tudok úgy bemenni egy könyvesboltba, pláne így január elején, hogy a kirakat első sorában ne találnék legalább háromféle önfejlesztő, személyiségfejlesztő kézikönyvet, amelyek mind meg akarják mutatni, miben és mivé is kellene változnom ahhoz, hogy kiteljesedett életet élhessek. A fejlődést erőltető írások azonban – a jó szándék ellenére – a valóságban ritkán vezetik el az embert élete csúcspontjához. A változást ugyanis nem ott kell keresni, ahol elsőre gondolnánk. “Változni szeretnél? Csináld másképpen!” A teljes bejegyzés megtekintése
„Én csak jót akarok neked!” Hányszor halljuk ezt a mondatot… Hiába hangzik el jó szándékkal, akaratlanul is ellenállást vált ki bennünk. Miért nem tud valójában egyik ember sem segíteni a másiknak? És hogyan tud mégis? “A szeretet próbája” A teljes bejegyzés megtekintése
„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű leány, haja fekete, mint az ében, bőre fehér, mint a hó…” Mindannyian tudjuk, hogy ha egy történet így kezdődik, annak szerelem lesz a vége. A mesékből gyerekkorunkban szerteágazó és igen szilárd ismereteket szereztünk arról, hogy minden rendes lánynak jár egy herceg, minden jóravaló szegénylegénynek egy királylány, és természetes, hogy majd boldogan élnek együtt, amíg meg nem halnak. Melyikünk ne érezné hát vacakul magát, ha (még mindig) nem él boldogan a herceg(nőj)e oldalán? “Miért nem jön a szőke herceg(nő)?” A teljes bejegyzés megtekintése
Amíg a kisfiam nyári táborban volt, a négyéves kislányom egyedül aludt kettőjük közös szobájában. Első este sírva panaszolta, hogy fél elaludni, mert jönnek a szörnyek. Kezdődhetett hát a szörnyvadászat! “„Anyu, éjszaka bejön a szörny!”” A teljes bejegyzés megtekintése
engedd magad 