Ez nem egy szokványos írás. Hogyan kellene írnom arról, hogy meghalt az apám?… “Aki távolodik, közelebb jön” A teljes bejegyzés megtekintése
Címke: rend
Sámson ereje a hajában
Történet arról, hogy ami nem látszik, az is látszik… De nem az, aminek látszik.
Hogyan szabaduljak meg a fájdalomtól?
Ismered az érzést, amikor valami annyira jó, hogy az már fáj? Annyira vicces, hogy az már-már tragikus? Annyira rossz, hogy az már jó?…
“Hogyan szabaduljak meg a fájdalomtól?” A teljes bejegyzés megtekintése
Tudunk mi öregedni?
Volt már, hogy meglegyintett az öregedés gondolata? Úgy igazán. Talán amikor az ősz hajszálaidat figyelted a tükörben. Amikor a gyereked megszületett – vagy éppen elballagott a gimiből. Amikor rádöbbentél, hogy a munkahelyeden már mindenki fiatalabb nálad. Vagy amikor észrevetted, hogy már nem fog olyan gyorsan az agyad. Vagy csak egyszerűen, valamelyik születésnapodon, ahogyan a gyertyákat nézted a tortán.
“Tudunk mi öregedni?” A teljes bejegyzés megtekintése
A gyereknek a szülő gondja fáj?
Sok gyerekkel találkozom a munkám során. A szüleik azért hozzák el őket, mert segíteni akarnak nekik, és azért is, mert – bevallottan vagy sem – sokszor az az érzésük, hogy a gyerek problémáit valahogyan ők okozzák. Mintha ők lennének azok, akik nem tudnak jó szülők lenni. Na de ez vajon tényleg így van?
“A gyereknek a szülő gondja fáj?” A teljes bejegyzés megtekintése
Hogyan mássz ki a mély, sötét gödörből?…
Egész jól belejöttél az életedbe. Nem megy ugyan minden simán, de tudod kezelni a felmerülő problémákat. Úgy látod, megy ez neked.
És akkor történik valami igazán megrázó, ami a földbe döngöl. És nem értesz semmit.
“Hogyan mássz ki a mély, sötét gödörből?…” A teljes bejegyzés megtekintése
6 perc, és egy kávé…
…vagy ennél többet is megengedsz magadnak?
Szinte népbetegségnek számít a családanyák túlterheltsége és időhiánya. Vannak olyanok is közöttünk, akik nem is tudnak lazítani, és nem veszik észre, hogy ez hosszútávon mennyire káros. Miért és hogyan engedjük meg magunknak a kikapcsolódást a kismillió teendő közepette? Elmesélek egy történetet.
Beszéljünk a férfiakról!
A Diótörő tanítása – avagy férfiak nélkül nincs előadás
Akár rajongója vagy a balett műfajának, akár nem tudod hová tenni, az kétségen felül áll, hogy a táncművészek bámulatos dolgokra képesek egy-egy előadáson. Egy balett-táncosnak a légies, mégis precíz mozdulatok, a pillekönnyű és fenséges megjelenés érdekében többszáz izmot kell komoly munkára bírnia, összhangban kell lennie a zenével, figyelnie az apró részletekre, és úgy próbálni meg kifejeznie önmagát és az érzéseit, hogy abból minél többet adhasson át a közönségnek. Mindig is tisztelettel adóztam a táncosoknak, de amit a múlt héten az Operaházban láttam, számomra nem(csak) a táncjáték miatt volt lélegzetelállító és szívet melengető.
A férfiakról szeretnék beszélni. Akik nélkül nincs előadás
Az iskolai feladatok és a felelősségtudat – avagy kinek az életéről is van szó?
Egyik délután, hazafelé tartva, figyelmes lettem egy párbeszédre a buszmegállóban, egy 8-9 év körüli fiú és az anyukája között. Valahogy így hangzott:
Mi köze a kukásautónak a kisimult idegekhez?
avagy a rendrakás fontossága
Kertes házban lakunk, ahová egy héten egyszer jár a kukásautó. Kedd esténként szoktuk kitenni a kapu elé a kukát, hogy szerda hajnalban elvihessék a tartalmát a megfelelő helyre. A foci EB lázában ez a mozdulat az egyik kedd este valahogyan elmaradt. Nem olyan nagy baj, gondoltam, hiszen nincs is még tele, és a családunk odafigyel arra, hogy ne termeljen túl sok szemetet. Ki tudjuk várni a jövő hét szerdát!
Nos, ebben kicsit tévedtem… “Mi köze a kukásautónak a kisimult idegekhez?” A teljes bejegyzés megtekintése
engedd magad 