önmagad lenni!
Egész jól belejöttél az életedbe. Nem megy ugyan minden simán, de tudod kezelni a felmerülő problémákat. Úgy látod, megy ez neked.
És akkor történik valami igazán megrázó, ami a földbe döngöl. És nem értesz semmit.
“Hogyan mássz ki a mély, sötét gödörből?…” A teljes bejegyzés megtekintése
Művészi szintre tudjuk emelni a hárítást, ha arról van szó, hogy törődnünk kellene saját magunkkal. Ahelyett, hogy az igazán fontos kérdéseket feltennénk magunknak, inkább menekülünk, kibúvókat keresünk, és észrevétlenül távolodunk attól a boldog élettől, amiről gyerekkorunkban álmodoztunk… Ideje, hogy lerántsuk a leplet az önsorsrontó hárításokról! “10 tuti kifogás, amivel eltereled a figyelmet önmagadról” A teljes bejegyzés megtekintése
Szinte népbetegségnek számít a családanyák túlterheltsége és időhiánya. Vannak olyanok is közöttünk, akik nem is tudnak lazítani, és nem veszik észre, hogy ez hosszútávon mennyire káros. Miért és hogyan engedjük meg magunknak a kikapcsolódást a kismillió teendő közepette? Elmesélek egy történetet.
Ha még nem jártál kineziológusnál, talán benned is megfogalmazódik a kérdés, hogy miért is jó oda elmenni, mi is történik ott tulajdonképpen. Ez egy kevéssé ismert módszer, kicsit talán megfoghatatlannak is tűnik. Ezért írok most róla, jobban mondva egy kis szeletkéjéről, a lehető legkevésbé tudományosan. Nem az a célom, hogy részletesen bemutassam, hanem hogy elhelyezzem a mindennapi életedben.
Van valaki, aki figyeli minden mozdulatodat. Lát minden lépést, amit teszel, hall minden szót, amit kimondasz. Jelen van, amikor túláradóan boldog vagy, és olyankor is, amikor letaglóz a fájdalom. Tanúja annak, amikor csupa elismerésre méltó dolgot teszel, és annak is, amikor semmi nem jön össze. “Ne félj találkozni önmagaddal!” A teljes bejegyzés megtekintése
Napsütéses péntek délelőtt van, az utolsók egyike az idei vénasszonyok nyarán. Merengek az augusztusi nyaralásunkon, ami annyira jól sikerült, mint korábban soha még, majd a naptárra és a teendőlistámra nézve sóhajtva letargiába esek… – Állj! Lehet, hogy régen ez így történt volna, de most már más szelek fújnak.
Néhány hete nyaralni voltunk, nagyobb társasággal. A férjem külön örült a wellness részlegnek, mert imád szaunázni. Nekem ugyan mindegy volt, mert az orrom nem bírja a forró levegőt. Mondtam is a többieknek, hogy én nem bírom a szaunát, sajnos ez van. Valaki pedig visszakérdezett: ”Biztos vagy benne?” “Hogyan ne haljak meg a szaunában? – avagy ismerem-e eléggé azt, aki vagyok” A teljes bejegyzés megtekintése
Kertes házban lakunk, ahová egy héten egyszer jár a kukásautó. Kedd esténként szoktuk kitenni a kapu elé a kukát, hogy szerda hajnalban elvihessék a tartalmát a megfelelő helyre. A foci EB lázában ez a mozdulat az egyik kedd este valahogyan elmaradt. Nem olyan nagy baj, gondoltam, hiszen nincs is még tele, és a családunk odafigyel arra, hogy ne termeljen túl sok szemetet. Ki tudjuk várni a jövő hét szerdát!
Nos, ebben kicsit tévedtem… “Mi köze a kukásautónak a kisimult idegekhez?” A teljes bejegyzés megtekintése
Hogy mi indított arra, hogy saját magammal is foglalkozzak?… Sokáig nem hittem, hogy a lelki egyensúlyom bármilyen fontossággal bírna. Sosem láttam a környezetemben senkitől, hogy törődött volna saját magával. Ugyanúgy éltem, ahogyan általában mások: háztartást vezettem, gyereket neveltem, hajtottam a munkahelyemen, próbáltam minden kihívásnak maximálisan megfelelni. A nehezebb időszakokban nem foglalkoztam azzal, hogy másképpen is lehetne, csak arra koncentráltam, hogy túléljem… “Saját történetem” A teljes bejegyzés megtekintése
engedd magad 