…avagy mit tehetünk a menetrendszerű kedélyzuhanás ellen?
Napsütéses péntek délelőtt van, az utolsók egyike az idei vénasszonyok nyarán. Merengek az augusztusi nyaralásunkon, ami annyira jól sikerült, mint korábban soha még, majd a naptárra és a teendőlistámra nézve sóhajtva letargiába esek… – Állj! Lehet, hogy régen ez így történt volna, de most már más szelek fújnak.
A munkával vagy tanulással töltött hosszú, kimerítő hónapok után, a barátságtalan reggeli szürkeség és egyforma esték után az ember lelke ki van éhezve a nyárra. Alig várja, hogy az arcát a napfény fürdesse, hogy kiszakadhasson végre a mókuskerékből, maga mögött hagyhassa mindazt, ami (látszólag) elveszi a jókedvedét, a szabadságát, ami megnehezíti az életét és kifacsarja az erejét. Éljen a két hét nyári szabadság! Utazás, barátok, gyerekek, strand, nevetés! A szabadság hatása a munkahelyre visszatérve azonban csak néhány hétig tart. A dolgos hétköznapok újrakezdése után hamar elszáll az örömteli hangulat. Az ember visszaesik korábbi lehangoltságába, unalmas vagy éppen frusztrációval teli életébe, ahol a nyár csak emlékként él tovább, és már újra számolni kezdi a napokat a következő szabadságig.
Miért hiányzik olyan veszettül a nyár?
Gondolj vissza azokra az életteli, gondtalan napokra, amit a jól sikerült nyaralás során emelkedett hangulatban töltöttél! Milyen finom volt a fagyi annál a kedves, mosolygós, deresedő hajú cukrászbácsinál! Milyen enyhe volt az éjszaka! Milyen mámoros volt kiülni egy pohár borral a teraszra, és elámulva felfedezni, hogy ezen az égbolton még a Tejút is szabad szemmel látszik! Mekkora szabadságot jelentett az esti beszélgetésről eldönteni, hogy reggelig tarthat! Mennyi béke volt a tenger zúgásában, lágyság a falevelek rezdülésében, könnyedség a sirályok röptében, méltóság a lemenő nap fényében… A levegőnek egészen más illata volt.
Mi tette olyan felejthetetlenné, olyan végtelenül vonzóvá azt a pár napot? A válasz nagyon egyszerű, csak lehet, hogy nem gondolsz rá:
Az, hogy jól érezted magad.
“Micsoda? De hát ez pont fordítva van, nem? Persze hogy jól éreztem magam, ha egyszer nyaralni voltam!” – gondolhatod. Ám ez tévedés! Nem attól érezted olyan jól magad a nyaralás alatt, mert ehhez akkor és ott minden körülmény adott volt, hanem mivel eleve jó kedved volt, ebből kiindulva a körülményeket is tökéletessé minősítetted magadban.
Lehet, hogy az éjszakai levegő lágyságát a szúnyogok rajzása fűszerezte. Lehet, hogy az átvirrasztott éjszakát követően másnap magadhoz se tértél, kihagyva így egy izgalmas programot, amelyen pedig érdemes lett volna részt venned. Lehet, hogy a tengerparti naplementéhez kellemetlenül nehéz halszag adta a hátteret… De kit érdekel mindez, ha eközben annyira élvezted az életedet?
Nem a körülmény a lényeges. Te vagy a lényeg! Bármi is adott Neked örömet, megelégedést, megnyugvást, vagy éppen új energiát – nem az adott dolog volt a fontos, hanem az, hogy Te elfogadtad, átélted, és csak arra figyeltél!
Annyi minden történhet, ami látszólag elrontja a kedvedet. Lehet ez egy szúnyograjzás egy nyári estén, lehet ez egy hirtelen zivatar az első randid közepén, lehet a főnököd arca az ajtónyílásban, vagy egy váratlan telefonhívás a gyereked óvónénijétől… Ezek a körülmények csak annyira fogják a jókedvedet befolyásolni, amennyire engeded nekik.
Ha borús is a kedved, mindig van az életedben valami, ami örömet okoz, amiért hálás vagy, akármilyen kis dolog is az. Vedd észre a mostani életed szépségét! Ne várd se másoktól, se a körülményektől, hogy majd felvidítanak! Ne várd, hogy majd a nyaralás kisimít, hogy majd ha elmész szabadságra, akkor majd jó kedved lesz, hiszen nincs szükség nyaralni menni ahhoz, hogy jól érezhesd magad! Egyedül TE vagy az, aki bármikor, bármilyen körülménytől függetlenül meg tudja adni saját magának azt, amire szüksége van.
Most, éppen ebben a pillanatban is.
Az, hogy észreveszed a jelen pillanat szépségét, nem önmagad áltatását jelenti. Ha a randira menet lefröcskölt egy autó az utcán és jól besározta a külön erre az alkalomra összeállított öltözékedet, akkor ne próbáld magad arról meggyőzni, hogy “á, ez a folt nem is látszik annyira”, mert úgysem fogod elhinni. A jó és a rossz ugyanis egyszerre létezik. Inkább keresd meg, mi az, aminek abban a pillanatban örülni tudsz! Akár annak, hogy a frizurád továbbra is tökéletes, akár annak, hogy a szemközti üzlet hangszórójából pont a kedvenc dalodat játssza a rádió, akár annak, hogy a táskádban ott bújik egy szívhez szóló rajzocska a kisfiadtól, amit reggel csempészett bele… Engedd magad örülni! A folt ettől még nem lesz kisebb a ruhádon, a hangulatod azonban minden bizonnyal javulni fog. Ha pedig jó kedved van, a folttisztítás sem fog már olyan komplikáltnak tűnni.
A körülményeket megváltoztatni nem mindig lehet, magadra odafigyelni azonban csupán döntés kérdése. Mitől lenne jobb kedved? Hogyan tudnál magadnak örömet szerezni? Mi az az apró változtatás, amit ha MOST beiktatsz, már a mai napodba, jobban fogod érezni magad tőle?
Lehet, hogy jól esne felhívni valakit, akivel már túl régen beszéltél. Lehet, hogy másik útvonalon kellene hazafelé menned, hogy felfedezhesd a környék új arcát. Lehet, hogy nemet kellene mondanod valamire, amit már nem akarsz magadra vállalni, hogy felszabadulhass egy kéretlen feladat alól. Lehet, hogy ki kellene selejtezned az íróasztalfiókodat, hogy a nyomasztó rendetlenség helyett a megújult tér felpezsdíthessen. Ezek csak apróságok, mégis nagyon sokat segítenek, könnyű velük elindulni önmagad irányába. Amikor már rutinoddá válik, hogy odafigyelj magadra, meglátod, nagyobb dolgokat is könnyűszerrel megteszel majd!
Érdemes rászánni az időt, hogy számba vedd, mi is az, ami fel tudna tölteni. Ez egy olyan befektetés önmagad irányába, ami bőségesen megtérül. A csoki is jó ötlet 🙂 de ahhoz kevés, hogy igazán másképpen tudj nézni a mai napodra, az életed mostani szakaszára.
Egy lehangoló hétköznapból is lehet tartalmas és élvezetes időszakot kreálni. Bízz magadban! Saját magadat Te ismered a legjobban. Meg fogod találni, hogy mire van szükséged. Bármi is az, ami életet hozhat egy szürke hétköznapba, engedd meg magadnak! Éppen itt az ideje. És ugyanúgy, ahogy a hangulatod egyre jobb lesz, a körülmények maguktól megszépülnek majd.