önmagad lenni!
Ha még nem jártál kineziológusnál, talán benned is megfogalmazódik a kérdés, hogy miért is jó oda elmenni, mi is történik ott tulajdonképpen. Ez egy kevéssé ismert módszer, kicsit talán megfoghatatlannak is tűnik. Ezért írok most róla, jobban mondva egy kis szeletkéjéről, a lehető legkevésbé tudományosan. Nem az a célom, hogy részletesen bemutassam, hanem hogy elhelyezzem a mindennapi életedben.
Akár rajongója vagy a balett műfajának, akár nem tudod hová tenni, az kétségen felül áll, hogy a táncművészek bámulatos dolgokra képesek egy-egy előadáson. Egy balett-táncosnak a légies, mégis precíz mozdulatok, a pillekönnyű és fenséges megjelenés érdekében többszáz izmot kell komoly munkára bírnia, összhangban kell lennie a zenével, figyelnie az apró részletekre, és úgy próbálni meg kifejeznie önmagát és az érzéseit, hogy abból minél többet adhasson át a közönségnek. Mindig is tisztelettel adóztam a táncosoknak, de amit a múlt héten az Operaházban láttam, számomra nem(csak) a táncjáték miatt volt lélegzetelállító és szívet melengető.
A férfiakról szeretnék beszélni. Akik nélkül nincs előadás
Van valaki, aki figyeli minden mozdulatodat. Lát minden lépést, amit teszel, hall minden szót, amit kimondasz. Jelen van, amikor túláradóan boldog vagy, és olyankor is, amikor letaglóz a fájdalom. Tanúja annak, amikor csupa elismerésre méltó dolgot teszel, és annak is, amikor semmi nem jön össze. “Ne félj találkozni önmagaddal!” A teljes bejegyzés megtekintése
Napsütéses péntek délelőtt van, az utolsók egyike az idei vénasszonyok nyarán. Merengek az augusztusi nyaralásunkon, ami annyira jól sikerült, mint korábban soha még, majd a naptárra és a teendőlistámra nézve sóhajtva letargiába esek… – Állj! Lehet, hogy régen ez így történt volna, de most már más szelek fújnak.
Néhány hete nyaralni voltunk, nagyobb társasággal. A férjem külön örült a wellness részlegnek, mert imád szaunázni. Nekem ugyan mindegy volt, mert az orrom nem bírja a forró levegőt. Mondtam is a többieknek, hogy én nem bírom a szaunát, sajnos ez van. Valaki pedig visszakérdezett: ”Biztos vagy benne?” “Hogyan ne haljak meg a szaunában? – avagy ismerem-e eléggé azt, aki vagyok” A teljes bejegyzés megtekintése
Kertes házban lakunk, ahová egy héten egyszer jár a kukásautó. Kedd esténként szoktuk kitenni a kapu elé a kukát, hogy szerda hajnalban elvihessék a tartalmát a megfelelő helyre. A foci EB lázában ez a mozdulat az egyik kedd este valahogyan elmaradt. Nem olyan nagy baj, gondoltam, hiszen nincs is még tele, és a családunk odafigyel arra, hogy ne termeljen túl sok szemetet. Ki tudjuk várni a jövő hét szerdát!
Nos, ebben kicsit tévedtem… “Mi köze a kukásautónak a kisimult idegekhez?” A teljes bejegyzés megtekintése
Hogy mi indított arra, hogy saját magammal is foglalkozzak?… Sokáig nem hittem, hogy a lelki egyensúlyom bármilyen fontossággal bírna. Sosem láttam a környezetemben senkitől, hogy törődött volna saját magával. Ugyanúgy éltem, ahogyan általában mások: háztartást vezettem, gyereket neveltem, hajtottam a munkahelyemen, próbáltam minden kihívásnak maximálisan megfelelni. A nehezebb időszakokban nem foglalkoztam azzal, hogy másképpen is lehetne, csak arra koncentráltam, hogy túléljem… “Saját történetem” A teljes bejegyzés megtekintése
engedd magad 