„Nem tehetek róla!”

Mennyire vagy kiszolgáltatva a körülményeknek?

Vajon az életünk menete ki van táblázva? A térkép előre meg van rajzolva? Vigyázat, a látszat csal! Mindenki felel a saját életéért – és a tiédben te vagy a főnök.

Amint reggel kinyitod a szemedet, elkezdődik a döntések sorozata. Kezdve rögtön azzal, hogy milyen ruhát veszel fel aznap. Milyen egyszerű kis mozzanat! Mégis, érezheted magad olyan helyzetben, hogy az életedet annyira a körülmények irányítják, hogy gyakorlatilag ez az egyetlen dolog, amiről te döntesz… Pedig ez nagy valószínűséggel tévedés. A körülmények kényszerítő ereje sohasem mindenható.

Milyen könnyű is volna, ha mindig mindenért mást lehetne okolni!

“Megettem azt a sokadik süteményt is, de hát én nem tehetek róla, ellenállhatatlan volt!” – Nem a süti volt ellenállhatatlan, te voltál az, aki nem állt ellen.

“Megint kiabáltam a gyerekkel, de hát nem tehetek róla, hiszen annyira felbosszantott!” – Lehet, hogy ő felidegesített, de te voltál az, aki kiabált.

“Szét vagyok csúszva a rengeteg munkától, de hát nem tehetek róla, a főnököm nem fogadja el, hogy nemet mondjanak neki!” – Lehet nemet is mondani. Te igent mondtál.

Mi történik egy-egy döntés során? Határozunk egy cselekvés vagy egy nem cselekvés mellett, választunk egyet a lehetséges viselkedések közül, irányt engedünk bizonyos történéseknek, másokat pedig kizárunk. És mindennek van valamilyen következménye.

Aki nehéz helyzetben van, kellemetlenségek érik, vagy csak egyszerűen elégedetlen az életével, könnyen esik abba a hibába, hogy a felelősséget öntudatlanul is másra hárítja. Holott egyvalami mindig biztos: az, hogy mit teszel és hogy ettől hogyan érzed magad, mindig rajtad múlik.

Ha esetleg úgy érzed, korlátok közé vagy szorítva és nem tudsz változtatni, nem vagy vele egyedül. Élete egy-egy szakaszában mindenki megtapasztalja ezt az akadályozottságot. Ne aggódj, ettől még nem vagy rosszabb ember senkinél! Ha úgy döntesz, hogy most nem vállalod a változtatás felelősségét, mert pillanatnyilag fontosabb neked a kiszámíthatóság, a folytonosság, akkor nyugodtan vonulj háttérbe, és engedd a körülményeket érvényesülni.

Csak közben vedd észre, hogy te döntöttél így!

Az ember szereti a kényelmet, a biztonságot, fél az ismeretlentől, a bizonytalan és kiszámíthatatlan lépésektől. Ami már egyszer bevált, aminek már tudja a végkimenetelét, azt nehezen cseréli más megoldásra, még ha a jelenlegi helyzet kellemetlen is számára. Pedig a boldogság, a kiteljesedés nagyon sokszor rejtőzik eddig még ismeretlen, felfedezetlen utak mentén. Másképpen dönteni, változtatni nehéz, és az idő előrehaladtával egyre nehezebb. De ha könnyű volna, mindenki csinálná…

Általában pontosan tudjuk, mi lenne az, amitől jobban éreznénk magunkat. Ugyanakkor azonnal megjelennek a kifogások is, amelyek sokszor vitathatatlan ténynek tűnnek: “nincs időm, nincs pénzem, nincs más lehetőségem, nem segít a családom, hátráltat a betegségem, vagy csak egyszerűen nem vagyok rá képes…” Egyszóval, nem te tehetsz róla, hogy nem változnak jó irányba a dolgok, igaz?

Melyek is azonban a valódi tényezők, amelyek egy helyben tartanak?

Sohasem a körülmények, hanem a körülményekre adott válaszaid.

Akármilyen helyzetben is vagy, minden pillanatban elkezdhetsz másként gondolkodni, másként cselekedni. Senki másra nem kell várnod. Te vagy a főnök! Ha mindent úgy csinálsz, ahogyan eddig, annak a várható következménye ugyanaz lesz, mint ami eddig volt. Ha azonban módosítasz a viselkedéseden, a hozzáállásodon, a tetteiden, akkor a következmények is megváltoznak.

És ha rosszul döntöttél? Ez mással is megtörtént már, és még meg is fog… Nem baj! Szabad rosszul is dönteni! Csak ismerd fel, tanulj belőle, és legközelebb már jobban fog sikerülni!

A külvilág ebben sokszor nem segít. Ha esetleg olyan emberekkel vagy körülvéve, akik akadályoznak téged, még mindig megvan a lehetőséged eldönteni, mennyi időt töltesz velük, hallgatsz-e rájuk, nekik szenteled-e a figyelmedet vagy inkább valami másnak, elfogadod-e, amit mondanak neked, elfogadod-e a véleményüket rólad, támogatod-e az értékrendjüket, hasonlóvá válsz-e hozzájuk.

És ha végképp úgy alakulnak a körülményeid, hogy az életed tele van rajtad kívül álló korlátokkal, egy utad mégis biztosan marad a szabadságra: hogy hogyan gondolkodsz minderről. Hogyan tekintesz magadra, hogyan törődsz magaddal a nehézségek közepette – ez senki mástól nem függ, csak tőled.

Te döntesz. Arról is, hogy milyen utat választasz, arról is, hogy választasz-e egyáltalán, és arról is, hogyan érzed magad ettől az egésztől.

Csak te vagy a megmondhatója, hány variáció áll rendelkezésedre. Minden eredmény azon múlik, hogy mire figyelsz, mit tartasz fontosnak – és hogy mennyire szereted önmagadat.